-
Az Univerzum – keletkezésének módjától függetlenül – létezik, s olyan, amilyen.
-
Benne élő és élettelen anyagok és energiák léteznek. Jellemzőjük, hogy számosságban annyi van belőlük, amennyi, s minőségükben olyanok, amilyenek. Ők maguk egyenként és összességükben alkotják magát az Univerzumot, amely magába foglalja, tartalmazza őket, otthont ad nekik.
-
Kicsitől a nagyig a létezés feltétele a harmónia, az egyensúly. A harmónia ezért általában sem az Univerzum egészében, sem az annak részeit alkotó kisebb-nagyobb környezetekben nem borítható fel. Ha mégis megtörténik, akkor törekedni kell az egyensúly visszaállítására. A harmóniának oly mértékű megbontása, mely az egyensúly megteremtésének lehetőségét visszafordíthatatlanul megszünteti, a lét elleni támadásnak kell tekinteni, s okát, szükség esetén okozóját meg kell szüntetni.
-
Mivel az Univerzum valamennyi benne található anyag és energia otthona, ezek egyike sem formálhat jogot arra, hogy az Univerzumot, vagy annak valamely részét magának kizárólagos rendelkezésre kisajátítsa, . Ugyanakkor megilleti – létezésének megfelelő kiterjedésének mértékéig – a használat, s indokolt esetben a kizárólagos használat joga.
-
Az anyagok és energiák egy része intelligens, gondolkodó, tudattal rendelkező élőlény. Létezésének történelme során kialakulhat, hogy társadalmat alkot. E társadalmi lét – a civilizáció – feltétele a nyugvó természet megbolygatásával keletkeztetett és folyamatosan fejlődő, változó infrastruktúra, amely e lények mozgását, egymás közötti kommunikációját, tömegeinek életét lehetővé tevő anyagok és energiahordozók szállítását teszi lehetővé. Az infrastruktúra fenntartása a civilizált társadalom érdekét szolgálja, így annak feladata annak biztosítása. Ebből következően a fenntartás az egész közösség dolga, s használata a közösségben mindenkit – minden feltétel nélkül – megillet.
-
Beleegyezése nélkül senkinek és semminek az élete nem vehető el, nem veszélyeztethető. Ugyanakkor ha valakinek vagy valaminek a léte vagy cselekvése a nagyobb szervezettségű életet vagy mások életét veszélyezteti, akkor ezt tudatni kell vele, hogy lehetősége legyen más módon folytatni létezését, működését. Ha ez eredménytelen, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy beleegyezett életének, létének elvesztésébe. Ezután a veszélyhelyzetet, szükség esetén annak okozóját meg kell szüntetni.
-
Ha valaki valamit létrehoz, vagy életet adva világra hoz, legyen az dolog, vagy utód, mindaddig felelős érte, míg a teremtmény önállóan nem képes saját magának és a környező világnak harmóniáját megtartani.
-
A tudattal rendelkező élőlények szabadsága – a harmóna, az egyensúly fenntartásán túlmenően – csak beleegyezésükkel korlátozható.
-
Az Univerzum – az őt alkotó létezők által – maga gondoskodik létezésének fenntartásáról, törvényeinek betartásáról.
A Föld bolygó és holdja, a Hold, csakúgy, mint más bolygók és holdjaik, a Naprendszer része, a Nap és vonzásköre, a Naprendszer a Tejút Galaxis része, a Tejút, csakúgy, mint más galaxisok, a világegyetem, az Univerzum része. A Földön élő ember intelligens, gondolkodó, tudattal rendelkező élőlény. Társadalomban él, s törvényeket alkot magának. Elengedhetetlen, hogy e törvények megfeleljenek az Univerzum Törvényeinek, melyek nem szolgálnak mást, mint önnön létezésének fenntartását. A legfontosabbak itt olvashatók: